Fülesd történelme

A falu nevét első ízben a cégény-monostori birtokösszeírás említi 1181-ben. Neve a Files (a régi magyar Füles jelentésű ) melléknévből keletkezett személynév, vagy a Filep, Fülöp személynév kicsinyítőképzős származéka lehet, amely a latin Philippus – ból származik.

1354-ben az okiratok szerint a Kölcseyek uradalmához tartozó puszta volt. A Kölcseyek 1488-ban egy részét a Perényieknek adták el. Az évszázadok során több gazdája is volt. 1642-ben Kölcseyek új adományt kaptak az összes birtokaikra. 1664-ben vármegyegyűlést tartottak Fülesden, amely 1696-ban az egész kölcsei uradalommal együtt a szatmári vonalhoz tartozott, de később a Kölcseyek ismét visszakapták, és az övék maradt. Mellettük részjószágokat bírtak a gróf Barkóczyak, a Gásparek, a Czégényi Kende, a Tarpay és a Baka családok. Szatmár vármegye katonai leírói 1782-85 között a Tapolnak patak szoros ölelésében találták, amely az áradásokat és a felhőszakadásokat kivéve csak mocsár volt, többnyire kiszáradt és ekkor hidak híján át lehetett lábalni a medrén.

A falut ingoványos rétek és a Túr erdő vették körül, ez bozóttal sűrűn benőtt, hatalmas magastörzsű tölgyeserdő volt, olyan mocsaras, hogy a könnyű szekér is nehezen járta. A XX. század elején nagyobb birtokosaiként ismerjük Kölcsey Gábort, Inántsy Károlyt, Tarpay Lajost és Baka Bélát. Régen nagy erdőségei voltak: a Kálnok, a Gábornak és a Darvas erdő, a 2615 holdas határhoz tartozott az Inántsy és a Kölcsey tanya. Fülesdet történelme során több alkalommal sújtotta természeti csapás. 1837-ben mások szerint 1873-ban kolerajárvány érte el Fülesdet, amikor is 110 ember halt meg a betegségekből kifolyólag.

A századfordulón, 1900-ban a környéken pusztító tűzvész a szél által átterjedt a fülesdi szalmatetős házakra is. A tűzvész alkalmával leégett a fa harangláb is, a templomot csak a fazsindely leverésével sikerült megmenteni. Árvíz 1936-ban és 2001-ben pusztított, amikor a Túr gátja nem bírta visszatartani a Tisza által felduzzasztott víztömeget.

 

Készítette: Túr-Informatika